Ezt a kislányt Sophienak hívják.
2014 februárjában érkezett meg hozzánk.
Ő tanított meg arra, hogy mit jelent anyának lenni…

Nem tudom, hogy ki ő. Nem tudom, hogy mik az erősségei és mik a gyengeségei. Nem tudom, hogy milyen jellemvonásokkal rendelkezik. Nem tudom, hogy milyen felnőtté akar válni, nem tudom, hogy mi teszi igazán boldoggá, mi az az élet, amit igazán élni szeretne majd…
Azt tudom, hogy feltétel nélkül szeretem őt, akárki is ő maga.

Elfogadom őt úgy, ahogy van, és nem akarom, hogy bármilyen is legyen. 
Nincsenek ítéleteim és elvárásaim vele szemben, csendes megfigyelőként, támogató, elfogadó szeretetként igyekszem őt kísérni az útján.
Igyekszem megtanítani, hogy ez a szeretet, amivel megérkezett, végigkísérje az egész életén. Igyekszem neki megmutatni, hogy végtelen számú lehetősége van minden pillanatban, és segítek neki megtanulni választani, a döntéseiért, választásaiért felelősséget vállalni.
Kérdéseket teszek fel neki és nem kijelentek dolgokat.
Kérek, és nem parancsolok.
Van, hogy elszúrom, és azt teszem, amit mindenhol látok, és amiben én is felnőttem. Van, hogy mindezeknek pont az ellenkezőjét csinálom, és olyankor bocsánatot kérek tőle, ezzel megtanítva neki, hogy hibázni teljesen O.K. Igen, hozhatunk olyan döntést, amit megbánunk, de ezen felesleges rágódni, lépjünk túl rajta, és próbáljuk meg újra, másként.

A lányom szabad!
Ezt majdnem biztosan tudom. És azt is tudom, hogy mindez, amit leírtam, teljesen szokatlan, soha nem lehet majd ráhúzni egy sablont. Ahogy senkire nem lehet, de mindig megpróbálja valaki. És ahogy telik az idő, azt is meg fogom tanítani neki, hogy ne hagyja magát beskatulyázni!
Ha valaki ítélkezik felette, akkor legyen tisztában azzal, hogy ez csak egy érdekes nézőpont, és nincs vele semmi dolga, ő éljen továbbra is a szíve szerint.
Sophie tanított meg engem arra, hogy tudjam szeretni önmagam. Neki köszönhetem, hogy elengedtem az elvárásaimat és ítéleteimet önmagammal szemben. És így már nagyon könnyű ugyanezt adni neki. A lehetőséget, hogy ezt a szabadságot soha ne veszítse el!
Anyának lenni csodálatos! Akkor is, ha egyedülálló anyaként, akkor is, ha a partnerünkkel együtt terelgetjük gyermekeinket a felnőtté válás útján.

Szeretnéd az anyaság nehézségei helyett az anyaság csodáit megélni?
Tarts velünk programjainkon!

Szeretettel ölellek, Enikő