Amikor Sophieval kettesben maradtunk, igen, szórakoztattam magam egy ideig azzal a gondolattal, hogy ezzel ártok neki.
Arra gondoltam, hogy micsoda szerencsétlen anya vagyok, mert nem tudom megadni neki a Családot. Nem tudom biztosítani számára a férfi energiát, hiszen nem vagyok képes egy normális férfit összeszedni magamnak.

Jól éreztem magam ettől a gondolattól?

Nem. Sőt, kifejezetten rosszat tett a lelkiállapotomnak ez a fajta lelkiismeretfurdalás.

Mit tettem? Gondolatot váltottam.

Mielőtt leírom, hogy mire váltottam, egy mondat:

Minden csak egy érdekes nézőpont. MINDEN. Az is, amit én írok. Nem tudom az igazságot. Azt tudom, hogy nekem milyen gondolatok segítettek könnyedebben és örömtelibben létezni az anyaságomban és a nőiségemben.
Ha már követsz egy ideje, és rezonálsz arra, amit olvasol vagy hallasz tőlem, elképzelhető, hogy neked is működhet az, ami nekem működött. De az is lehet, hogy nem.
Viszont, egy próbát mindenképp megér…

Szóval, arra a gondolatra váltottam, hogy az én drága kislányom pontosan tudta, hova születik. Pontosan tudta, mi vár rá. Pontosan tudta, hogy egy egyedülálló anya fogja terelgetni őt az életben, aki önmagában is folyamatosan kételkedik.
És mégis ezt választotta!
Mégis engem választott!

Mert neki pontosan arra a tapasztalatra van szüksége a személyiségfejlődéséhez, amit én tudok megadni neki.

Simán sírok előtte.
Simán elmondom, hogy most nagyon szarul vagyok, egyedül akarok lenni.
Simán megengedem magamnak, hogy fényes nappal igyak egy pohár bort, vagy befeküdjek a kádba, miközben ő valamit játszik a szobában.
És emellett simán lecsúszok vele bármilyen csúszdán.
Bobozunk, trambulinozunk, mindkettőnknek van rollere, és hajtjuk is ezerrel.
Hastáncolunk a nappaliban vagy a konyhában krumplipucolás közben.
Máskor pedig lefekszünk és mesét nézünk.

Ez az életünk, ezek vagyunk mi. Álarcok nélkül.

És ha valamit akarok adni neki és Neked, az ennyi: megtanítani önmagadként létezni.

Katt a linkre, lehet, hogy ez Neked szól:
https://happymami2016.com/a-megengedo-no/

Minden hónap elején kezdünk!

Csodás napot!

Gáspár Enikő
író, megengedő pedagógus és nő
happymami@happymami2016.com