Nem csinálok semmit, mégis elfáradok

Az elmúlt napokban némi fáradtság tört rám. Nem szoktam fáradt lenni, jó fél éve nem érzékeltem ilyet. És ahogy realizáltam, hogy ez mégis valós, a következő ötlött fel bennem szemrehányóan önmagam felé:

MÉGIS MITŐL LENNÉL FÁRADT, HISZEN NEM CSINÁLSZ SEMMIT? Biztosan én vagyok az első, akiben ez felmerült. De ha esetleg mégis magadra ismernél, olvass tovább. :)

Bizonyos nézőpontok szerint valóban nincs okom fáradtnak lenni. Összesen 18 órát dolgozom egy héten, a gyerekem legalább 40 órát tölt hetente az oviban. A háztartással kapcsolatos dolgok kb. napi fél órában lerendezhetőek, kéthetente szabad még a hétvégém is. Igazából rengeteg a szabadidőm, amiben amúgy nem csinálok SEMMIT. Nem dolgozom, nem takarítok, nem nevelek gyereket, nem főzök, nem kell egy családról gondoskodnom. Nem csinálok semmit...

Uhhhh, durva ítéletek voltak ezek önmagammal szemben, töröltem is őket iziben. :D

Aztán górcső alá vettem az életemet egy más nézőpontból.

Egyrészt, az elmúlt lassan egy évem csak arról szólt, hogy Sophie jól legyen. Ez pedig, mint tudjuk, csak akkor lehetséges, ha én jól vagyok. Tehát az elmúlt egy évben renegeteg energiát fektettem abba, hogy jól legyek. Ehhez kellett a szabadidő, így megteremtettem. Amikor nem csinálok látszólag semmit, olyankor valójában varázsolok. Fejlesztem a képességeimet folyamatosan. Miközben sétálok vagy festek, mantrázok pozitív megerősítéseket. Kérdezek! Mindig! És közben figyelek rendületlenül.
Figyelem, hogy mi tenne nekem jót, és azt teszem. És nem, nem ettől vagyok fáradt. :D

Fáradt attól vagyok, amit nehéznek érzek. És néha igen, nehéz egyedül egy 4,5 éves gyerekkel. Nehéz néha összekoordinálni a dolgokat, hogy mindenki jól érezze magát. Igen, vannak dolgok, amiket egyedülálló anyaként, nőként tök természetes, hogy megteszek, de erőfeszítést igényel részemről. Reggel összekészíteni mindent, és elmenni az oviba. Kivinni a kutyát. Beérni időben a munkába. Tisztán tartani a lakást és a gyereket. Gondoskodni a fizikai és lelki szükségleteiről. Szervezni, tervezni, megélni a hétköznapokat örömben és könnyedén anélkül, hogy sikitófrászt kapnék a NEM-ektől. Minden este ugyanazt a rituálét eljátszani, miközben lételemem a spontaneitás.

És mindeközben elismerni, hogy mennyit adok ennek a világnak a ragyogásommal! A jókedvemmel, az örömömmel, az életigenlésemmel. Azzal, hogy vagyok, hogy létezem! Hogy a boldogságot választom!

És így már nem is csoda, ha elfáradtam... :D :D :D

Amúgy de, furcsa. De leginkább annak tulajdonítom be, amin az elmúlt év során átmentem, és amit itt az ideje elismernem. Elismerni, hogy akkor teszem a legtöbbet, amikor NEM CSINÁLOK SEMMIT. ;)

Hajlandó lennél elismerni önmagad? Hajlandó lennél meglátni a nagyszerűségedet? Milyen hozzájárulás lehet Neked ebben az ingyenes 5+1 napos programom?

Kipróbálod?

Ha szeretnél te is varázslóvá válni, itt találkozhatsz velem,
vagy jelentkezz online konzultációra:
 
Online konz gomb
 
Kérdésed van? Írj a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címre! Örömmel válaszolok!
 

Enikő

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.