Ítéletek törlődjetek!

Ma szeretnék Nektek egy kicsit az ítéletekről írni. Arról, hogy mi változott az életemben, amióta nincsenek ítéleteim, vagy ha mégis feljön valami, azt azonnal törlöm, és emlékeztetem magam arra, hogy totál felesleges idő- és energiapazarlás.

2017 nyarán kezdtem el képzéseket tartani, és minden alkalommal elmondták a résztvevők, hogy milyen nagy szabadságot adott nekik, hogy kimondhatták a két nap alatt az összes rossznak megítélt érzésüket anélkül, hogy bárki elítélte volna őket. Az is világossá vált, hogy bár eszembe sem jutott, hogy ez lehet cél, mégis a Happy Mami csoportokban ítélkezés- és elvárásmentes közösségek jöttek létre. 
Ez szerintem óriási dolog....

2017 őszétől aztán egyre jobban elmélyedtem ebben a témában. A válásom miatt ezt egész intenzíven sikerült megélnem, hiszen tele voltam az egész történéssel kapcsolatban ítéletekkel és elvárásokkal. Megvoltak az elképzeléseim, hogy mi lenne a helyes és mi az, ami helytelen. Mi az, ami rossz, és mi az, ami jó. Ki a jó és ki a rossz ebben a sztoriban.
Folyamatosan meg akartam határozni önmagamat és a másik felet, és el akartam dönteni, kinek van igaza.

Aztán egyszer csak megértettem,

Hogy NINCS JÓ ÉS NINCS ROSSZ. NINCS HELYES, NINCS HELYTELEN.


Minden csak egy érdekes nézőpont, ami az alapján áll össze, hogy mit éltünk át eddig, milyen hitrendszereink, tapasztalásaink voltak az életünkben.

Amit én rossznak, helytelennek ítélek meg, az mások szerint lehet akár hőstett is. És ez ugyanígy megy fordítva is....
Bármi, amit teszek, az valaki szerint nagyszerű és csodálatos, más szerint pedig magamutogató és nagyképű.

És az van, hogy ha mindezt elengeded, hogy mások szerint milyennek kellene lenned, és mit kellene csinálnod és azt hogy kellene csinálnod, akkor megtapasztalod a SZABADSÁGOT.
Ehhez viszont szükségszerű, hogy te magad engedd el az ítéleteidet és elvárásaidat önmagaddal és másokkal szemben. Hiszen "mindenki magából indul ki". 
Amíg ítélkezel mások felett, addig az is foglalkoztat, hogy mások mit gondolnak rólad.

Mi lenne, ha mostantól nem érdekelne, hogy ki vagy te önmagad és mások szerint?
Mi lenne, ha mostantól nem érdekelne, hogy milyenek a többiek?
Mi lenne, ha mindenre és mindenkire úgy tekintenél, hogy csak VANNAK. Nem akarnád meghatározni az élethelyzetedet, az embereket magad körül, a gyerekedet, a férjedet. Ha egyszerűen csak elfogadnál mindenkit olyannak, amilyen.

És ezt csak azért írom le, mert nekem óriási könnyebbséget hozott ez az életembe. 
Nem érdekel, ki mit gondol rólam.
Nem érdekel, hogy ki miként éli az életét.
És ha valaki mondjuk megbánt, nem kedves hozzám, akkor törlöm a feljövő ítéleteimet, és megkérdezem, hogy milyen hozzájárulás ez most az életemhez?

Ha csak ennyit teszünk önmagunkért, már óriási változást generálunk az életünkben. Nincs több megfelelési kényszer, nincs több aggódás, hogy valaki nem kedvel minket.

Én szeretem önmagam, és ennyi a lényeg. És hogy erről kinek milyen nézőpontjai vannak, azzal neki van dolga. 

Azt hiszem, ez a SZABADSÁG. Választod? Milyen hozzájárulás lehetek Neked ebben? 

Szeretnél ítélet és elvárásmentességet az életetekben? Várlak itt:

esemenyek gomb

Iratkozz fel az 5+1 napos, ingyenes programomra!

51 napos program gomb

 

Kérdésed van? Tedd fel bátran itt:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Enikő